Itt a tavasz, közeleg a nyár: a nagy utazások, kirándulások, túrázások ideje! Az utazni vágyóknak egyik lehetséges cél: az Arany Prága, a 100 tornyu város...és ki tudja, hány féle jelzővel lehetne még illetni a Cseh Köztársaság gyönyörű fővárosát.
Sorsom ugy hozta, hogy húsz év után ismét láthattam Prágát, a Moldva-parti csodálatos várost. Az alkalmat az adta, hogy a lányomék a fiukat vitték a cseh fővárosba egy hivatalos programra, mi pedig a feleségemmel elkisértük őket.
Prágába Magyarországról a legjobb ut autóval Szlovákián keresztül vezet. Rajkánál keltünk át a határon, majd folytattuk utunkat az autópályán, amely meglehetősen egyhangu, nagyon kevés pihenőhellyel az ut mentén. Az autópálya utburkolata, annak minősége nem valami jó. Zakogós, olyan mint valamikor a vasuti sinek voltak: az összetételeknél kattogtak a vonat kerekei.Itt a betonboritás összetételeinél van ugyanez a jelenség: igy az autó kerekei meglehetősen nagy zajt okoznak és bizony a gépkocsi - a kellemetlen zajon kivül - eléggé "rázós" is.
Az út azonban elviselhető, néha-néha meg lehet pihenni, mi is meg-meg álltunk egy kis felfrissülésre, éhség és szomjuság csillapitására... De azért már alig vártuk, hogy a mintegy 7 órás autóut véget érjen.
Volt nagy öröm, amikor feltűntek Prága körvonalai, megláttuk a külváros házait. Áthaladva a nagy völgyhidon /Nuselsky most/ hamarosan a Legorovan robogtunk. Tulhaladva a Pavlova téren balra fordultunk a Zitnán, a Károly téren, majd megérkeztünk a Jecna utcába, a szálláshelyünkre, amelyet még itthonról - interneten - lefoglaltunk. Ez egy szerény szállás Prága 2. kerületében, a Jecna 12. szám alatt. A neve Hostel City Center.
Ezt a panziót mindenkinek jó szivvel ajánlom, aki nem akar tul sokat költeni a szálláshelyre. Egy 2 ágyas szoba ára 1000 Czk, nagyjából 10 ezer Ft. Nagy előnye. hogy a belvárosban található, mindössze 4-5 percnyi séta a hires Vencel térig. Nagyon közel van a prágai vasúti Főpályaudvar, illetve a Florensz, az autóbuszok nemzetközi állomása is. De közel van a Nemzeti Muzeum, a már emlitett gyönyörű Vencel tér, a közepén Szent Vencel lovasszobrával, vagy az Óvárosi tér, a Károly hid egyaránt.
A Vltava /Moldva/ balpartján fekvő várnegyed is kb. 25 perc alatt - a Károly hidon gyalog átsétálva - elérhető.
Az is e panzió mellett szól, hogy a közelében több bank, szupermarket és pénzváltó, illetve számos étterem, valamint a hires Svejk-kocsma található.
A panzió udvarán van zártparkoló, de ezt nem ajánlom igénybe venni, mert a parkolási dij egy éjszakára 6oo Czk!!! Viszont kb 200 méterre, az Ideggyógyintézet melletti utcában teljesen ingyen lehet parkolni. Mi is ezt választottuk.
Megérkezésünkor elfoglaltuk a szobáinkat, előre kifizettük két éjszakára a szobák árát, illetve a kulcsokért biztositékként lefizettünk 500 Czk-t. /Ezt az összeget az elutazás előtt, a kulcsok leadásával egyidejűleg hiánytalanul visszakaptuk!/
Némi pihenő és egy kis sziverősitő magunkhoz vétele után elindultunk a város felderitésére. Én korábban már többször jártam a cseh fővárosban, de - mint az elején már emlitettem - 20 éve eddig nem sikerült eljutnom Prágába. Ezért is örültünk annyira, hogy az unokánkat elkisérhettük és egy nagyon kellemes hosszu hétvégét tölthettünk itt el.
Tájékozódási nehézség nem adódott. Percek alatt a Nemzeti Muzeumnál, majd a Vencel téren voltunk. Innen tovább sétáltunk az Óvárosi térre, amelyet olyan jeles épületek szegélyeznek , mint pld. a Szűz Mária templom, a még csodálatosabb Szent-Miklós templom, amely a 12. században épült. Szépségét leirni nem lehet, ezt látni kell! A tér jellegzetes, egyedi eleme a Kőharangokkal diszitett középkori palota, a kőkosos ház és a Storz-ház.
Hires a Városháza, amely közel 70 m magas tornyáról könnyen felismerhető. A torony alatti falon egy csillagászati óramű két kereke forog. Az egyik a naptár, a másik az óra. A gazdagon diszitett szerkezet méltán vált Prága egyik jelképévé. A legendák szerint az órásmestert, aki 1490-ben ezt a csodát megalkotta, megvakitották, hogy nehogy még egyet készithessen belőle... Érdemes jól dolgozni?!
Az Óváros tértől néhány percnyire van a Köztársaság tér /Námesty Republyk/. Ezen a téren áll a lenyügöző palota, amely Csehország történelmében többször is fontos szerepet játszott: ez az un. Reprezentációs Ház /Obencni dum/. 1918. október 28-án itt kiáltották ki Csehszlovákia függetlenségét. " "Művészetek Háza" - ahogy most nevezik - épitése 1905-ben kezdődött és 1912-ben nyilt meg. Fő része a Smetana, Csehország legnagyobb koncertterme, ezen kivül még öt terem, két kávéház és egy elsőosztályu étterem található itt. 1995 és 1997 között felujitották.
Az Óváros nyugati részén figyelmet érdemel a Klementinum nagy területe, ahol a husziták Európa első egyetmét létesitették, valamint a Smetana Muzeum csodálatos neoreneszánsz épülete Bedrich Smetana szimfónikus ciklusáról hires cseh zeneszerző emlékeivel.
Az első nap, délután és este ennyire futotta az időnkből, meg az erőnkből. Vissza sétáltunk a szálláshely közelében levő Gambrinus kisvendéglőbe, ahol jót söröztünk, illetve finom frissensültet, bécsi szeletet vacsoráztunk. A kiadós vacsora mintegy 80 Czk-ba, azaz kb. 800 Ft-ba került. Természetesen jóféle cseh sört is ittunk hozzá, mintegy 160, illetve 200 Ft-ért!!!
Másnap tovább ismerkedtünk Prága nevezetességeivel. Ismét elsétáltunk az
Óváros térre, majd innen a nem messze lévő Lőportornyot /Prasná brána/ vettük szemügyre, amely a Művészetek Háza mellett áll.
A 65 méteres torony kapuként szolgált a királyi uthoz, amely az óvároson keresztül, a Károly hidon át a várba vezetett. A torony 1475-ben egy másik torony helyére épült. Eredetileg hegyi toronynak hivták, de mióta a 17. században lőportárnak használták, Lőportoronynak nevezik. 1757-ben sulyosan megsérült, és 1857 és 1886 között épitették ujjá. 1990-ben, Prága több más történelmi nevezetességéhez hasonlóan, a Lőportornyot is renoválták.
A Lőportorony és a Reprezentációs Ház ujbóli megcsodálása után elsétáltunk a Károly hid irányába. Nagyon lassan haladtunk, mert a turisták áradata hömpölygött mindkét irányban. Némi tolongás után eljutottunk a Károly hid gótikus tornya elé, amely a város disze. A hidat éppen felujitották, igy az teljes pompájában nem bontakozhatott ki, a közlekedés döcögősen ment, mert a sok turista alig fért el a renoválástól több helyen leszűkitett hidon. Végre feljutottunk a hidra!
Az Óvárost és a Kisoldalt/ Mala Strana/ összekötő Károly-hid Prága legismertebb látványossága. A csodálatos mészkőhid szentek szobrainak egész sorát tartja, közepét a XII. század óta aranyozott fakereszt ékesiti. A hidon áthaladva elértük a Szent Miklós templomot, amely Prága legromantikusabb város-részén fekszik.
A középkorban nemesi és királyi paloták épültek ezen a területen, majd szép templomok, pld. az előbb ermlitett Szent Miklós templom is, és nagykövetségek épültek, illetve jelentek meg itt.
A Kisoldal mindig is a művészek, költők, misztikus és különleges figurák kedvenc helye volt. A városrésznek sikerült megőriznie középkorias hangulatát. Kevés itt az üzlet, vagy a bolt. Étterem, söröző viszont annál több van... Az egyik söröző árkádja alatt megpihentünk, annál is inkább, mert eleredt azeső...csak ugy ömlött! Finom cseh sört, pilsenit ittunk, kissé drágábban mint az Ujvárosban/Nové Mesto/, de megfizethető áron. A feleségem ugy gondolta, hogy Ő most kihagyja a sört. Szerény asszony lévén megelégedett a félliteres palackozott ásványvizzel... Fizetéskor azonban nagyra kerekedett a szeme a számla láttán: a korsó sör kb. 27 Czk-ba, az ásványviz pedig mintegy 80 Czk-ba került! Ez szerényen számolva is kb. 800 Ft. Eddig "büszke" voltam rá, hogy egy bécsi kirándulás során a szárnyashajón 600 Ft-os kávét ittam, a feleségem viszont az ásványvizzel most lepipált. Mi ebből a tanulság? Viz helyett igyunk jó cseh sört, ha már Prágában járunk!
A sörök elfogyasztása után az eső megkönyörült rajtunk, elcsendesedett, majd teljesen elállt, igy el tudtunk indulni a Hradzsin-felé, ahová sok-sok lépcső megmászása után, nagy szuszogások közepette felértünk. Ez a világhirű vár a 9. században épült egy palotával, három templommal és egy kolostorral. Területére a Mátyás-kapun jutottunk be./A Várban egy toronyban raboskodott Hunyadi Mátyás!/
Előtte még megcsodáltuk a kapu két oldalán szoborként álló cseh katonákat, akik a vár látványosságának részét képezik, illetve a köztársasági elnökre vigyáznak.
A kapun belépve egyből az Elnöki Palota látható, amely egy reneszánsz és barokk képtárnak ad helyet. Innen tovább menve a második udvarba értünk, ahol balra tekintve a város legjelentősebb egyházi épülete, a Szent Vitus Székesegyház reneszánsz harangtornyos épülete magasodik. A Dómot gótikus ivek, rozettás ablakok, aranyozott kapu, karcsu támpillérek diszitik. Az esővizet a tetőről vizköpő szobrok vezetik le.
Tovább haladva a Szent György kolostor épülete áll, mely a cseh egyházi témáju festészet remekeit gyüjti össze. A királyi palota a cseh fejedelmek erőditménye volt, gótika és a barokk jegyei egyaránt megtalálhatók rajta. A Nemzeti Muzeummal szemben található a román stilusu Szent György Bazilika, dupla, fehér toronnyal. Itt nyugszik Szent Ludmilla és II. Bolesláv. A várterület észak-keleti részén a Dalibor-torony magasodik, amely régen börtön volt. Hosszu sétánk során megpihentünk a Prágai Várkertben, amely a cseh főváros legszebb parkja.
A parkban kipihenve addigi fáradalmainkat tovább sétáltunk az Aranymivesek utcájába, amely Prága leglátogatottabb utcája. Itt benézhettünk a XVI. században épült, eredetileg a szegényebb réteg által lakott házikókba. Később ezekben a házacskákban laktak Rudolf király alkimistái, akik aranykészitéssel próbálkoztak. A legenda szerint egyiküknek sikerült az arany-csinálás, de egy véletlen robbanás megölte az alkimistát, igy nem tudhattuk meg az igazságot: készitett-e aranyat, vagy sem? Ez már örök titok marad...
Emlitésre méltó, hogy a kisházak egyikébn Franz Kaffka is otthonra lelt. /A közelmultban F. Kaffka muzeum nyilt a Károly-hid északi tövében, a Vltava balpartján. Érdemes megtekinteni!/
Ennyi séta és látnivaló megtekintése után gyalog visszamentünk az Ujvárosban levő szálláshelyünkre, illetve kedvenc éttermünkbe, a Gambrinusba. Azonban nem mulaszthattuk el, hogy a közelben található Svejk-kocsmát meglátogassuk. Ez a Pavlova tér utáni jobbra eső kis utcácskában van: a Na Bojsti 12-14. szám alatt. A kocsma neve közismert, de azért ide irom: Hostinec U Kalicha /A Kehelyhez/. Töpfer és Batr a tulajdonos, ők üzemeltetik.
Belépve a nagyterembe a falakon rengeteg aláirás, köztük sok neves iró, művész, politikus stb. neve szerepel. Göncz Árpád aláirása is megtalálható a falon...
A kocsmában 24 nyelven kinyomtatott ét-és itallap van, igy a rendelésnél nincs nyelvi nehézség. Az árakat viszont nem ajánlom a magyar turistáknak: 4 cl-es Becherovka 70 Czk! Egykorsó pilseni sör 80 Czk. Csak emlékeztetőül: a Gambrinusban egy korsó sör ára 22 Czk. Ennek ellenére az U Kalicha-t nem hagyhattuk ki: megittunk egy 4 cl-es Becherovkát, majd eltávoztunk a közeli, kedvenc Gambrinusunkba,ahol megvacsoráztunk, a cseh nemzeti ételt kérésünkre a kedvünkért külön elkészitették /isteni volt a gulás knédlivel!/. A finom vacsorát leöblitettük jófajta pilseni sörökkel, vidáman elbeszélgetve egy dán etológus tanárral, aki már az ötödik korsó sörnél tartott, de még egészen jól birta. Mi nem versenyeztünk vele, mert arra gondoltunk, hogy másnap reggel indulunk haza.
Vacsora után nyugovóra térve reggel ragyogó napsütésre ébredtünk és elindultunk haza, Magyarországra. A délutáni órákban szerencsésen megérkeztünk városunkba, a lakhelyünkre.
Mindent egybeveteve: nagyon szép volt ez a három nap. Prága csodálatos, gyönyörű város. Rend, tisztaság. Éttermek, kocsmák, kávézók, sörözők garmadája, mind a Vendégre várva, akik nem is maradnak el. Van mit tanulnuk a turista-csalogatásban!
Ez uton is szeretnénk megköszönni a lányunknak és férjének ezt a csodálatos
három napot, hiszen az Ő segitségükkel és autójukkal jutottunk el a szépséges Arany Prágába husz év után ismét. Köszönjük. Mészáros Albert
Sorsom ugy hozta, hogy húsz év után ismét láthattam Prágát, a Moldva-parti csodálatos várost. Az alkalmat az adta, hogy a lányomék a fiukat vitték a cseh fővárosba egy hivatalos programra, mi pedig a feleségemmel elkisértük őket.
Prágába Magyarországról a legjobb ut autóval Szlovákián keresztül vezet. Rajkánál keltünk át a határon, majd folytattuk utunkat az autópályán, amely meglehetősen egyhangu, nagyon kevés pihenőhellyel az ut mentén. Az autópálya utburkolata, annak minősége nem valami jó. Zakogós, olyan mint valamikor a vasuti sinek voltak: az összetételeknél kattogtak a vonat kerekei.Itt a betonboritás összetételeinél van ugyanez a jelenség: igy az autó kerekei meglehetősen nagy zajt okoznak és bizony a gépkocsi - a kellemetlen zajon kivül - eléggé "rázós" is.
Az út azonban elviselhető, néha-néha meg lehet pihenni, mi is meg-meg álltunk egy kis felfrissülésre, éhség és szomjuság csillapitására... De azért már alig vártuk, hogy a mintegy 7 órás autóut véget érjen.
Volt nagy öröm, amikor feltűntek Prága körvonalai, megláttuk a külváros házait. Áthaladva a nagy völgyhidon /Nuselsky most/ hamarosan a Legorovan robogtunk. Tulhaladva a Pavlova téren balra fordultunk a Zitnán, a Károly téren, majd megérkeztünk a Jecna utcába, a szálláshelyünkre, amelyet még itthonról - interneten - lefoglaltunk. Ez egy szerény szállás Prága 2. kerületében, a Jecna 12. szám alatt. A neve Hostel City Center.
Ezt a panziót mindenkinek jó szivvel ajánlom, aki nem akar tul sokat költeni a szálláshelyre. Egy 2 ágyas szoba ára 1000 Czk, nagyjából 10 ezer Ft. Nagy előnye. hogy a belvárosban található, mindössze 4-5 percnyi séta a hires Vencel térig. Nagyon közel van a prágai vasúti Főpályaudvar, illetve a Florensz, az autóbuszok nemzetközi állomása is. De közel van a Nemzeti Muzeum, a már emlitett gyönyörű Vencel tér, a közepén Szent Vencel lovasszobrával, vagy az Óvárosi tér, a Károly hid egyaránt.
A Vltava /Moldva/ balpartján fekvő várnegyed is kb. 25 perc alatt - a Károly hidon gyalog átsétálva - elérhető.
Az is e panzió mellett szól, hogy a közelében több bank, szupermarket és pénzváltó, illetve számos étterem, valamint a hires Svejk-kocsma található.
A panzió udvarán van zártparkoló, de ezt nem ajánlom igénybe venni, mert a parkolási dij egy éjszakára 6oo Czk!!! Viszont kb 200 méterre, az Ideggyógyintézet melletti utcában teljesen ingyen lehet parkolni. Mi is ezt választottuk.
Megérkezésünkor elfoglaltuk a szobáinkat, előre kifizettük két éjszakára a szobák árát, illetve a kulcsokért biztositékként lefizettünk 500 Czk-t. /Ezt az összeget az elutazás előtt, a kulcsok leadásával egyidejűleg hiánytalanul visszakaptuk!/
Némi pihenő és egy kis sziverősitő magunkhoz vétele után elindultunk a város felderitésére. Én korábban már többször jártam a cseh fővárosban, de - mint az elején már emlitettem - 20 éve eddig nem sikerült eljutnom Prágába. Ezért is örültünk annyira, hogy az unokánkat elkisérhettük és egy nagyon kellemes hosszu hétvégét tölthettünk itt el.
Tájékozódási nehézség nem adódott. Percek alatt a Nemzeti Muzeumnál, majd a Vencel téren voltunk. Innen tovább sétáltunk az Óvárosi térre, amelyet olyan jeles épületek szegélyeznek , mint pld. a Szűz Mária templom, a még csodálatosabb Szent-Miklós templom, amely a 12. században épült. Szépségét leirni nem lehet, ezt látni kell! A tér jellegzetes, egyedi eleme a Kőharangokkal diszitett középkori palota, a kőkosos ház és a Storz-ház.
Hires a Városháza, amely közel 70 m magas tornyáról könnyen felismerhető. A torony alatti falon egy csillagászati óramű két kereke forog. Az egyik a naptár, a másik az óra. A gazdagon diszitett szerkezet méltán vált Prága egyik jelképévé. A legendák szerint az órásmestert, aki 1490-ben ezt a csodát megalkotta, megvakitották, hogy nehogy még egyet készithessen belőle... Érdemes jól dolgozni?!
Az Óváros tértől néhány percnyire van a Köztársaság tér /Námesty Republyk/. Ezen a téren áll a lenyügöző palota, amely Csehország történelmében többször is fontos szerepet játszott: ez az un. Reprezentációs Ház /Obencni dum/. 1918. október 28-án itt kiáltották ki Csehszlovákia függetlenségét. " "Művészetek Háza" - ahogy most nevezik - épitése 1905-ben kezdődött és 1912-ben nyilt meg. Fő része a Smetana, Csehország legnagyobb koncertterme, ezen kivül még öt terem, két kávéház és egy elsőosztályu étterem található itt. 1995 és 1997 között felujitották.
Az Óváros nyugati részén figyelmet érdemel a Klementinum nagy területe, ahol a husziták Európa első egyetmét létesitették, valamint a Smetana Muzeum csodálatos neoreneszánsz épülete Bedrich Smetana szimfónikus ciklusáról hires cseh zeneszerző emlékeivel.
Az első nap, délután és este ennyire futotta az időnkből, meg az erőnkből. Vissza sétáltunk a szálláshely közelében levő Gambrinus kisvendéglőbe, ahol jót söröztünk, illetve finom frissensültet, bécsi szeletet vacsoráztunk. A kiadós vacsora mintegy 80 Czk-ba, azaz kb. 800 Ft-ba került. Természetesen jóféle cseh sört is ittunk hozzá, mintegy 160, illetve 200 Ft-ért!!!
Másnap tovább ismerkedtünk Prága nevezetességeivel. Ismét elsétáltunk az
Óváros térre, majd innen a nem messze lévő Lőportornyot /Prasná brána/ vettük szemügyre, amely a Művészetek Háza mellett áll.
A 65 méteres torony kapuként szolgált a királyi uthoz, amely az óvároson keresztül, a Károly hidon át a várba vezetett. A torony 1475-ben egy másik torony helyére épült. Eredetileg hegyi toronynak hivták, de mióta a 17. században lőportárnak használták, Lőportoronynak nevezik. 1757-ben sulyosan megsérült, és 1857 és 1886 között épitették ujjá. 1990-ben, Prága több más történelmi nevezetességéhez hasonlóan, a Lőportornyot is renoválták.
A Lőportorony és a Reprezentációs Ház ujbóli megcsodálása után elsétáltunk a Károly hid irányába. Nagyon lassan haladtunk, mert a turisták áradata hömpölygött mindkét irányban. Némi tolongás után eljutottunk a Károly hid gótikus tornya elé, amely a város disze. A hidat éppen felujitották, igy az teljes pompájában nem bontakozhatott ki, a közlekedés döcögősen ment, mert a sok turista alig fért el a renoválástól több helyen leszűkitett hidon. Végre feljutottunk a hidra!
Az Óvárost és a Kisoldalt/ Mala Strana/ összekötő Károly-hid Prága legismertebb látványossága. A csodálatos mészkőhid szentek szobrainak egész sorát tartja, közepét a XII. század óta aranyozott fakereszt ékesiti. A hidon áthaladva elértük a Szent Miklós templomot, amely Prága legromantikusabb város-részén fekszik.
A középkorban nemesi és királyi paloták épültek ezen a területen, majd szép templomok, pld. az előbb ermlitett Szent Miklós templom is, és nagykövetségek épültek, illetve jelentek meg itt.
A Kisoldal mindig is a művészek, költők, misztikus és különleges figurák kedvenc helye volt. A városrésznek sikerült megőriznie középkorias hangulatát. Kevés itt az üzlet, vagy a bolt. Étterem, söröző viszont annál több van... Az egyik söröző árkádja alatt megpihentünk, annál is inkább, mert eleredt azeső...csak ugy ömlött! Finom cseh sört, pilsenit ittunk, kissé drágábban mint az Ujvárosban/Nové Mesto/, de megfizethető áron. A feleségem ugy gondolta, hogy Ő most kihagyja a sört. Szerény asszony lévén megelégedett a félliteres palackozott ásványvizzel... Fizetéskor azonban nagyra kerekedett a szeme a számla láttán: a korsó sör kb. 27 Czk-ba, az ásványviz pedig mintegy 80 Czk-ba került! Ez szerényen számolva is kb. 800 Ft. Eddig "büszke" voltam rá, hogy egy bécsi kirándulás során a szárnyashajón 600 Ft-os kávét ittam, a feleségem viszont az ásványvizzel most lepipált. Mi ebből a tanulság? Viz helyett igyunk jó cseh sört, ha már Prágában járunk!
A sörök elfogyasztása után az eső megkönyörült rajtunk, elcsendesedett, majd teljesen elállt, igy el tudtunk indulni a Hradzsin-felé, ahová sok-sok lépcső megmászása után, nagy szuszogások közepette felértünk. Ez a világhirű vár a 9. században épült egy palotával, három templommal és egy kolostorral. Területére a Mátyás-kapun jutottunk be./A Várban egy toronyban raboskodott Hunyadi Mátyás!/
Előtte még megcsodáltuk a kapu két oldalán szoborként álló cseh katonákat, akik a vár látványosságának részét képezik, illetve a köztársasági elnökre vigyáznak.
A kapun belépve egyből az Elnöki Palota látható, amely egy reneszánsz és barokk képtárnak ad helyet. Innen tovább menve a második udvarba értünk, ahol balra tekintve a város legjelentősebb egyházi épülete, a Szent Vitus Székesegyház reneszánsz harangtornyos épülete magasodik. A Dómot gótikus ivek, rozettás ablakok, aranyozott kapu, karcsu támpillérek diszitik. Az esővizet a tetőről vizköpő szobrok vezetik le.
Tovább haladva a Szent György kolostor épülete áll, mely a cseh egyházi témáju festészet remekeit gyüjti össze. A királyi palota a cseh fejedelmek erőditménye volt, gótika és a barokk jegyei egyaránt megtalálhatók rajta. A Nemzeti Muzeummal szemben található a román stilusu Szent György Bazilika, dupla, fehér toronnyal. Itt nyugszik Szent Ludmilla és II. Bolesláv. A várterület észak-keleti részén a Dalibor-torony magasodik, amely régen börtön volt. Hosszu sétánk során megpihentünk a Prágai Várkertben, amely a cseh főváros legszebb parkja.
A parkban kipihenve addigi fáradalmainkat tovább sétáltunk az Aranymivesek utcájába, amely Prága leglátogatottabb utcája. Itt benézhettünk a XVI. században épült, eredetileg a szegényebb réteg által lakott házikókba. Később ezekben a házacskákban laktak Rudolf király alkimistái, akik aranykészitéssel próbálkoztak. A legenda szerint egyiküknek sikerült az arany-csinálás, de egy véletlen robbanás megölte az alkimistát, igy nem tudhattuk meg az igazságot: készitett-e aranyat, vagy sem? Ez már örök titok marad...
Emlitésre méltó, hogy a kisházak egyikébn Franz Kaffka is otthonra lelt. /A közelmultban F. Kaffka muzeum nyilt a Károly-hid északi tövében, a Vltava balpartján. Érdemes megtekinteni!/
Ennyi séta és látnivaló megtekintése után gyalog visszamentünk az Ujvárosban levő szálláshelyünkre, illetve kedvenc éttermünkbe, a Gambrinusba. Azonban nem mulaszthattuk el, hogy a közelben található Svejk-kocsmát meglátogassuk. Ez a Pavlova tér utáni jobbra eső kis utcácskában van: a Na Bojsti 12-14. szám alatt. A kocsma neve közismert, de azért ide irom: Hostinec U Kalicha /A Kehelyhez/. Töpfer és Batr a tulajdonos, ők üzemeltetik.
Belépve a nagyterembe a falakon rengeteg aláirás, köztük sok neves iró, művész, politikus stb. neve szerepel. Göncz Árpád aláirása is megtalálható a falon...
A kocsmában 24 nyelven kinyomtatott ét-és itallap van, igy a rendelésnél nincs nyelvi nehézség. Az árakat viszont nem ajánlom a magyar turistáknak: 4 cl-es Becherovka 70 Czk! Egykorsó pilseni sör 80 Czk. Csak emlékeztetőül: a Gambrinusban egy korsó sör ára 22 Czk. Ennek ellenére az U Kalicha-t nem hagyhattuk ki: megittunk egy 4 cl-es Becherovkát, majd eltávoztunk a közeli, kedvenc Gambrinusunkba,ahol megvacsoráztunk, a cseh nemzeti ételt kérésünkre a kedvünkért külön elkészitették /isteni volt a gulás knédlivel!/. A finom vacsorát leöblitettük jófajta pilseni sörökkel, vidáman elbeszélgetve egy dán etológus tanárral, aki már az ötödik korsó sörnél tartott, de még egészen jól birta. Mi nem versenyeztünk vele, mert arra gondoltunk, hogy másnap reggel indulunk haza.
Vacsora után nyugovóra térve reggel ragyogó napsütésre ébredtünk és elindultunk haza, Magyarországra. A délutáni órákban szerencsésen megérkeztünk városunkba, a lakhelyünkre.
Mindent egybeveteve: nagyon szép volt ez a három nap. Prága csodálatos, gyönyörű város. Rend, tisztaság. Éttermek, kocsmák, kávézók, sörözők garmadája, mind a Vendégre várva, akik nem is maradnak el. Van mit tanulnuk a turista-csalogatásban!
Ez uton is szeretnénk megköszönni a lányunknak és férjének ezt a csodálatos
három napot, hiszen az Ő segitségükkel és autójukkal jutottunk el a szépséges Arany Prágába husz év után ismét. Köszönjük. Mészáros Albert
