Mostanában a cseh vasúthálózatot járom be, és egyre inkább rájövök, hogy számunkra a "dráhy" az igazi bezzegvasút, nem a svájci SBB/CFF/FFS (és a rétorománok kimaradnak?), mert utóbbit egy kőgazdag szuperország tartja fönn, a cseheket viszont hasonló méretű, gazdasági és kulturális helyzetű országnak hisszük (a harmadik kitételben persze nincs igazunk, Csehország mindig is polgári volt, mi meg onnan nézve nagyon és egyre inkább balkáni).

Valahogy a kisforgalmú mellékvonalak kérdését is racionálisabban és gazdaságosabban kezelik, mint nálunk, ahol egyik kormány uralkodása alatt sem tudnak semmi értelmeset kezdeni ezzel, a valódi közlekedési és pénzügyi jelentőségét messze meghaladóan homloktérbe került szegmenssel. Az egyik kormány pótcselekvésként becsukogatja, a másik pótcselekvésként kinyitogatja.

Legalábbis nehéz lenne másként értelmezni azt, amikor irányonként két vagy három járattal nyitja újra a vonalakat a Fidesz. És indoklásul a Parlamentben Fónagy államtitkár a pályahasználati díjat hozza föl, azt a tételt, amelyet a személyvonatokat közlekedtető MÁV Start saját anyavállalatának, a MÁV-nak fizet, vagyis azt az összeget, amely nemcsak nemzetgazdasági, hanem már a vasút pénzügyi eredménye szintjén is tökéletesen indifferens.

A valódi, a közvélemény által nem ismert ok viszont az, hogy a szakminisztériumban ugyanazok az agyatlan szabályok érvényesülnek, amelyeket még a szocialisták fontos gazdasági tisztje, Szabó "kedvenc filmem a biciklitolvajok" Pál vezetett be. Hogy tudniillik nem járhat több vonat, mint korábban. Ráadásul a valós költségektől és az utasok igényeitől teljesen függetlenül vonatkilométerben kell számolni.

Vagyis ha egyel több vonatpárt akarnánk (tehát a napi harmadikat!) mondjuk Székesfehérvár és Komárom között, akkor elvileg le kéne állítani például egy sok kocsiból álló Budapest-Fonyód járatot. (A Start működésére és az újranyitás volumenére jellemző, hogy a július 4-én megindult vonatok a vasút teljesítményét "hibahatáron belül" növelik.)

Vagyis az ostoba Szabó-szabályt ma is kőkeményen érvényesíti a még Kókáék alatt kinevezett, de most egy hirtelen előhúzott KDNP-igazolvánnyal magát védő főosztályvezető. A Fidesznek a vonalak újranyitására vonatkozó, azaz teljesítménybővítő választási ígéretét tehát valójában mindennemű fejlesztés nélkül próbálják megvalósítani. Legalábbis egyelőre, meglátjuk mi lesz az őszi, téli bővítést előrevetítő politikusi nyilatkozatokból.

De erősen elkalandoztam, eredetileg a cseh vasút, azon belül is a legkisebb forgalmú mellékvonalak hatékonyabb működtetésének egyetlen szeletecskéjét akartam bemutatni. Azt, hogy nem kell jegyvizsgálónak utaznia a szóló-Bz-n (csak valaki ide ne kommentelje, hogy ez nem is Bz, tudjuk, hogy csak mi hívjuk így a cseh gyártású motorvonatot), mert a mozdonyvezető maga árulja a jegyeket.

Nálunk persze ezt lehetetlen megcsinálni, bár egyesek fejében megfordult. Nem is mostanában, hanem 13 éve. Akkor a szakszervezetek igen büszkék voltak magukra, hogy megakadályozták, a vasút tökös vezetői meg azóta se merték bevezetni.

A kép egyébként a 314-es menetrendi jelű, Opava-Jakartovice vonalon készült. Jól megfigyeltem a másik, menetidőt és gázolajat megtakarító - a MÁV Startnál persze ismeretlen - metódus, a feltételes megállók rendszerének működését is. Itt szinte minden közbülső megálló ilyen, ezeken átszáguldtunk, ami a menetrendi időpontok meglehetősen, akár 5-10 percnyire is rugalmas kezelését eredményezte. Ez engem zavart is, de a helyi utasokat cseppet sem.

Fölöslegesen aggódtam azon is, hogy a 315-ös vonalra átszállandó meg kell állítanom a Studénkát Kylešovice felt. megállóban. A jegykiadó ablak erre a célra is megfelelt, egyszerűen szóltam a mozdonyvezetőnek. (Volt jelző, de MÁV-hoz szokott magyarként abban nem bíztam.)